Amerika és a fentanil

Én ilyen szart sose toltam. és természetesen nem is fogok, már nem fogok. Ahogy elnézem, ez gyilkosabb bármilyen más cuccnál és ahogy nézem ezeket az embereket, nem bírom ki sírás nélkül.

Tudom hogy éreznek, hogy mit élnek át, hogy kell nekik a cucc, kell a fless, az érzés, hogy benne van és az jó, de hogy mi van körülötte, az mindegy, csak legyen meg az érzés. És hogy a családja mekkora lelki fájdalmat él át emiatt, hogy ő maga is tudja, mekkora szar ez a helyzet és nem jó!

De mit tehet? Már teljesen benne van és nem tud kiszállni. Ha tudna már nem tolná. Tudom mekkora szar ez, tudom. Sajnos tudom és bánom minden pillanatát, mikor én is benne voltam és tudom mit okoztam magamnak, a barátaimnak, a családomnak, hogy mindenkinek hazudtam, természetesen magamnak is, hiszen hogy lehet elviselni egy ilyen életet? Hát így: „Minden rendben.” Ha sokat mondogatod, akkor elhiszed és amíg tolod a cuccot, addig úgy is lesz. „Minden rendben…”

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük