Mit csinálunk mi, drogosok a buliban?

Ma itthon dolgozom, amolyan laptopon pöcsölős munka van, és közben zenéket hallgatok és hát Maceo Plex Boiler Roomos bulija erősen megfogott. Hallgatom, hallgatom és teljesen behúz, magába ránt. Ahogy nézem az embereket, ahogy flesselnek, tudom mit élnek át, és tudom, én hogy lennék ott. Bár most minden porcikám kívánja, de nem érdekel, tudom, hogy ez megint csak egy átmeneti állapot. Éppen megint szar az életem, nagyon sok munkám van és szinte semmi kikapcsolódás, öröm, boldogság.

És el is érkeztünk ahhoz a nagyon egyszerű tényhez, ami a címe ennek a cikknek. „Mit csinálunk mi, drogosok a buliban?” Ugyanazt, amit a hétköznapi emberek, mikor kikapcsolódnak. Moziba mennek vagy nyaralni vagy elvannak a hobbijukkal vagy éppen szexelnek egy jó nagyot. Így kikapcsolódnak a problémáikból, feltöltődnek, boldogabbak lesznek.

Mi ugyanezt csináljuk a buliban (bár szexelni ott azért az nem általános, bár akár előfordul), mi is kikapcsolódunk, feltöltődünk, kiszakadunk a problémáinkból, kellemes, feldobott vagy éppen lelassult, megcsavarós, odavágós, de számunkra jó érzéseket élünk át, „boldogságot, örömöt”. Kémiai vegyszer okozta boldogságot, örömöt!

itt csak egy bibi van! Míg a drogmentes normális ember ténylegesen feltöltődik, addig a drogos az nem. Az a pár órás vagy 1-2 napos party vagy drogozás csak addig tölti fel, de hogy utána mi van? Depresszió, bánat, bűntudat, szar a világ érzés. Aztán miután valamennyire összeszedted magad, már jöhet is a következő akció. Fless-antifless, fless-antifless, fless-antifless addig, amíg bírod, amíg tart az életed. Egy folyamatos körhinta, amiből nincs kiszállás: megvetted a jegyed, felszálltál és már megy is a menet, de ez nem retúr jegy volt. Itt csak becsekkolásról volt szó! 🙁

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük