Fiatal voltam és kellett az élmény!

Nemrég találkoztam Zs barátommal, aki szinte ugyanúgy és akkor állt le, mint én 2012-ben. Nála volt pár alkalom, hogy „visszaesett”. Valójában nem, csak próbálgatta megint a zöldet, ekit, meg valami újfajta hallucinogént. Neki a halkó volt a kedvence mindig is. Amúgy más bandában nyomultunk, és bár ő is ’95-ben kezdte és ugyanazokat a cuccokat tolta (eki, speed, zöld, haska, LSD, gomba stb.), mi egy melóhelyen találkoztunk össze kb. 2002-ben. Érdekes volt, mint egy szerelem első látásra, mintha mindig is ismertük volna egymást, és ez a mai napig így van. Bár nem sokat cuccoztunk együtt, de az első katimnál ott volt, meg pár bulin, sőt szerveztünk is együtt egyet.

Visszakanyarodva: dumáltunk, nosztalgiáztunk, hogy mennyi rohadt jó buliban voltunk, miket csináltunk! Mikor ő papírozott és olyanokat halkózott, hogy a falból jönnek ki szörnyek, meg együtt katiztunk még az új Kashmirban a Joseph Capriattinál. Mikor odavittem csajt neki, mert nekem ugye feleségem volt, de szegény meg se bírt szólalni, úgy nyomta a lány a dumát Zs haveromnak. Aztán másnap meg én dugtam a csajt a melóhelyemen… Mekkora volt már!

Vagy mikor bezöldezve nyáron a Duna parton barátom húgának nyomtam a dumát, akit pikpakk felszedtem a vagányságommal, a drogos formámmal és egy hatalmasat szexeltünk a stégen, majd anyámnál a lépcsőházban…

De az sem volt semmi, mikor bezöldezve néztem meg moziban a filmeket, olyan megértéssel, átéléssel, mint sehogy máshogy. Aztán persze józanul is, mert kb. öt jelenetre, ha emlékeztem…

Vagy mikor a Hajógyárin random srácokkal haverkodtam össze és közösbe toltuk a katimat, ők meg speedet adtak és a Coro Café-ban tánc közben egy kiscsaj rendesen rámugrott, a derekamra  „baszópózban” és így vittem ki, majd  útközben a kidobók odaszóltak, hogy „Láttuk, hogy ez lesz!”

Igazán éltünk, igazán jól éreztük magunkat és nem számított a pénz! Nem az volt a lényeg! A boldogság, a fless, hogy jólérezzük magunkat, nem törődve semmivel, se holnappal, se tegnappal! Csak a mával, a pillanattal! ✨

Persze beszoptuk!

Nekem tönkrement minden normális baráti kapcsolatom, párkapcsolatom, munkahelyem, ő lelkileg rongyolódott le úgy, hogy a mai napig parázik utcán lenni sok ember között, még a munkába menés is kész parafless neki.

Ilyen és még ezer másik élményt szerezni, ami egy normál ember egész életében nem történik… Mi egy este alatt egy egész, vagy több emberöltőnyi élménnyel lettünk gazdagabbak!

Kurvára hiányzik mindkettőnknek, kurvára!

De nem érte meg. Se nekem, se neki, és bár soha ne találkoztunk volna semmilyen droggal, az lett volna jó! Ebben (is) nagyon egyetértünk…

Ezekről a sztorikról és a tanulságokról írok ebben a keményen +18-as könyvben (ebookban és nyomtatott formában is be tudod szerezni):

https://drogosvoltam.hu/termek/kovari-peter-drogos-voltam-konyv/

 

Szeretettel,
Kővári Péter