0:55 és most sikerült lenyugodnom. Egész nap nagyon szarul voltam, utáltam mindent és mindenkit. Napközben, mikor mentem levelet feladni egy ismerősömnek, bárkit, akit láttam az utcán, legszívesebben agyonvertem volna.

A munkám kb. 2,5 óra alatt elvégeztem itthon, mert most home office-ban (is) nyomom, de alig tudtam elkezdeni. Szétkávéztam meg -energiaitaloztam magam, hátha jobb lesz, és toltam orrba B1-vitamint, mert az állítólag jót tesz a gondolkodásnak, meg nekem pótolja az orrba tolás a drogozhatnék flesst, de nem, nem javult a helyzet.

Rám jöttek sírógörcsök, és ez ment, aztán nagy nehezen megcsináltam a munkám, majd este 5 után elmentem bevásárolni, és még mindig tartott az utálat.

Nem tudom, mi volt, nagyon ritkán van velem ilyen. Aztán itthon bekajáltam és bealudtam. Nem tudom, mennyit aludtam, kb. fél órát, de mikor felkeltem, már jobb volt. Nem utáltam senkit, csak megdöglöttem volna simán. Ez ment egy darabig, és elegem lett, összeszedtem magam, és elkezdtem tornázni. Attól valamennyire jobb lett, közben ismét energiaital, meg B1 orrba, és jött a drogozhatnék fless, de nagyon. Elképzeltem, hogy most katit vagy 4-MEC-et tolok, itt vannak velem ismerősök, közben nyomattam veretős techno zenét, szobában, konyhában, fülesen, mindenhol és elvoltam. Nézegettem a régi első bekatizós videómat, meg a Vanessa Sukowski videót (amit éppen hallgattam), és csak jöttek az érzések, hogy milyen lenne, milyen lenne, és egy idő után valahogy elég lett, ami 0:55-kor érkezett el.

Megyek, kaját csinálok, aztán valamikor alvás.

Megkönnyebbültem, ezt a napot is kibírtam, és ismét jól vagyok, és nem drogoztam.

Esti zeném: Vanessa Sukowski – Artheater Köln (03.03.19)